Császármorzsa – egy fejedelmi desszert vagy egy elfuserált palacsinta
A császármorzsa számtalan keletkezéstörténete létezik, azonban van egy biztos közös pontjuk, a névadó- I. Ferenc József osztrák császár és magyar király. De pontosan mikor, hol és miért is jött létre a császármorzsa? Nos, ezekre a kérdésekre sokféle magyarázat, történet és elmélet létezik. Egyesek szerint Sissi áll a háttérben, aki arra kérte a szakácsait, hogy valami könnyed desszertet készítsenek, hogy az ne ártson az alakjának. Mások szerint az egész onnan ered, hogy a köztudottan édesszájú Ferenc József kérte meg a szakácsait, hogy süssenek számára palacsintát, de a palacsinta félresikerült, a szakács pedig egy gyors módosítással a túl vastag palacsintát darabokra szedte, tányérra halmozta a palacsintarögöket, majd porcukorral meghintve, kevés gyümölcsmártással tálalva adta fel a császári asztalra.
Abban viszont mindenki egyetért, hogy egy nagyon finom desszertről van szó, melyet bárki ügyesen elkészíthet. Nem éppen diétás étel, de ez most ne okozzon gondot. Készítsük el, s együnk belőle egy jót!
HOZZÁVALÓK:
- 3 tojás – szétválasztva
- 200 ml tej vagy 100 ml tej+ 100ml tejszín
- 30 g vaj
- 100 g finomliszt
- 1 marék mazsola ( ha valaki nem szereti, más aszal gyümölcsöt is használhatunk- apróra vágva)
- 0,5 dl rum
- 2 EK vaníliás cukor
- ½ citrom héja
- csipetnyi só
- porcukor – a tetejére
ELKÉSZÍTÉSE:
- A mazsolát ( vagy más aszalt gyümölcsöt) beáztatjuk a rumba.
- A tejet elkeverjük a tojások sárgájával.
- A lisztet összevegyítjük a vaníliacukorral, sóval, és belereszeljük a citrom héját.
- A tojások fehérjét laza habbá verjük.
- A lisztes keverékhez hozzáadjuk a tejet, és csomómentesre kikeverjük, majd óvatosan beleforgatjuk a fahérjehabot.
- A mazsolákat kivesszük a rumfürdőből, kicsit lecsepegtetjük őket.
- Egy nagyobb serpenyőben megolvasztjuk a vajat, és a sűrű masszát a sercegő vajra öntjük. Ebbe beleszórjuk a rumtól dagadó mazsolaszemeket.
- Ekkor a lángot közepesnél valamivel nagyobbra vesszük, s hagyjuk, hogy a tészta egyik fele átsüljön.
- Spatulával kicsit megemeljük a sülő tésztát, s meglessük, mennyire pirul az alja. Ha már jó színe van, akkor óvatos, de határozott mozdulatokkal négybe vágjuk a tésztát, és a negyedeket egyenként átfordítjuk, s hagyjuk, hogy piruljanak meg a másik felükön is.
- Ha már jó színben vannak, akkor a spatulával még apróbb darabokra szedjük őket. Tetszés dolga, hogy mekkorák legyenek az apróbb darabok. Szerintem – ha adhatok egy tanácsot – a legjobb, ha villára szúrható, harapásnyi falatokat varázsolunk.
És készen is lennénk! Nem marad más hátra, mint hogy tálaljunk! Tányérra rendezzük őket, és hintünk rájuk egy kis porcukrot, amely diszkréten befedi és meg is édesíti a huncut falatkákat. Ízlés szerint valami jóféle lekvárt vagy hűs almakompótot is kínáljunk hozzá!